A történet még decemberben kezdődött, amikor is Solymos Andor barátom szó szerint degeszre fogta magát kapitális balatoni süllővel. https://www.facebook.com/andor.solymos
Szóval december, vertikális pergetés, kajak, Balaton, kapitális süllők. Na ilyenről még nem hallottam korábban.
Andorról tudni kell, hogy megszállottan kergeti a süllőket, mégpedig kizárólag vertikális (vagy más néven pelagic) pecával, többnyire Svédországban, de ha itthon van, akkor a magyar süllők sem érezhetik biztonságba magukat. Ennek a módszernek Andor nagy tudora, sok éves tapasztalattal, és mérhetetlen kitartással bír.
Meg is beszéltük, hogy az új évet, egy közös pecával indítjuk el. Javasoltam egy olyan vízterületet a Balatonon, ahol ő még sosem horgászott, csak hogy egy kicsit megnehezítsem a dolgát, és némi esélyt adjak magamnak is. A technikai fölényével nem kelhettem versenyre, mivel halradar felszereltségben messze el vagyok maradva.
Szóval egy esélyem volt, amit leginkább szerencsének tudok titulálni. Mindenesetre ebéd után vízre szálltunk, és kb este fél hétig kerestük a halat. Andor kb 6 halra próbált több-kevesebb sikerrel ráállni, amit a kezdetben nem is olyan gyenge délnyugati szél kellően megnehezített. Két kapásig jutott, aminek az eredménye egy süllő lett. Én 3 halat azonosítottam a radaron, amik némi érdeklődést mutattak a csalim iránt. Ebből egy kapásig jutottam, amit ha akartam, se tudtam volna elrontani. Ez egy 2,8kg-os 65 centis süllő volt.
Mivel a verseny itt nálunk csak virtuális jelentéssel bírt, ezért mindkettőnk ugyanúgy örült minden megfogott halnak, kapásnak, akciónak, amit ilyen körülmények között sikerült elérni, mérettől függetlenül. Nem is indulhatna jobban az év egy sikeres, baráti társaságban eltöltött Balatoni kajakos pecánál.
Andor készülj, mert terveim szerint lesz folytatás!
