Kajakokra vontkozó hajjózási szabályzat

Felmerült bennem pár kérdés, azzal kapcsolatosan, hogy vajon vonatkoznak-e különleges vízi közlekedési szabályok a kajakos horgászatot illetően. A hajózási szabályzatban ugyanis nincs erre vonatkozó egzakt utalás.

Mivel nem szeretek találgatni, megkérdeztem Kutasi Gábor rendőr őrnagy urat, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Siófoki őrsparancsnokát aki gyorsan, és minden részletre kiterjedően juttatta el hozzám a vonatkozó szabályokat. Az egyszerűség kedvéért bemásolom a jogszabályi hivatkozásokat, hogy ne kelljen keresgélni.

A kérdés alapvetően a balatoni kajakos horgászatra irányult, így vannak a válaszban balatoni specifikus szabályozások is.

Íme a vontkozó szabályok:

Az érvényes rendelkezések – 2000. évi XLII. Tv. ; 57/ 2011 (XI.22.) NFMr.; 2/2000 KöViM r.-alapján a vízen való közlekedésre alkalmas evezővel hajtott eszközök alapvetően csónakok, függetlenül azok pontos kialakításától ( pl.: ladik, kenu, kajak stb.)

Ezek alapján használatuk során alapvetően az 57/ 2011 (XI.22.) NFMr. (Hajózási szabályzat) rendelkezéseit kell ismerni, alkalmazni:
    HSZ II.rész 3.03. cikk alapvető szabályok a csónakkal való közlekedés során
        „1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
        2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.
        3. Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
        4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni
        5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és – feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi – legalább 30 m távolságot tartani attól.
        6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
        7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
        8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel
        a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,
        b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és
        c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni
        tilos.
        9. Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
        10. Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve -
        a) a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nemvitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,
        b) motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m
        távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
        11. Ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.”
    HSZ II.rész 4.05. cikk biztonsági követelmények, amelyek alól a 2/2000 KöViM r. a kajak, kenu kialakítású csónakokra felmentést ad, tehát nem kell rendelkeznie az ilyen csónaknak 30 cm biztonsági távolsággal, ami miatt a mentőmellényt folyamatosan kellene viselnie az úszni tudó legalább 14 éves személyeknek is
    HSZ II. rész 4.07. cikk 1-3. és 5. pontok a csónak használata
        „4.07 cikk – A csónak és a vízi sporteszköz használata
        1. A menetben levő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés) vagy csáklyázást vagy más munkát végző személy kivételével – tilos állni.
        2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá az e Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
        3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.
        4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért.
        5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.”
    HSZ II.rész 9.12. cikk 1-4. pontok –betartásuk, betartatásuk kiemelten fontos
        „9.12 cikk – Vízijárművek közlekedése és veszteglése
        1. Csónak – a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével – a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.
        Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító csónakra nem vonatkozik.
        2. Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.
        3. Csónak – a szükséghelyzet kivételével – „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.
        4. Vitorlás vízi sporteszköz
        a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,
        b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m
        széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet,
        c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében – a szükséghelyzet kivételével – nem közlekedhet.”
    HSZ II.rész II-2. melléklet 2. pontban felsoroltakat kell minden esetben a csónakban/kajakban tartani, 3. pontja az evezős sportegyesületekre vonatkozik
        „2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
        a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
        b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
        c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db,
        d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm,
        e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,
        f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db.”
    Csónak, eltérően a vízi sporteszköztől éjszaka is közlekedhet. Ilyen esetben annak vezetőjének kell gondoskodnia az éjszakai jelzésekről, azaz világításáról. Ha vezetője vesztegelni is akar megfelelő eszközzel kell rendelkeznie, ami lehet horgony, vagy súly.